PÁLYÁZATI LEHETŐSÉG ISKOLÁKNAK – #FAKE – Pop Up kiállítással a kamaszok lelki egészségéért

A dezinformáció és az álhírek (fake news) világa ma már nemcsak politikai eszköz, hanem a fiatalok személyiségfejlődésének egyik legmeghatározóbb, gyakran láthatatlan formáló ereje. A sokszor hamis értékek, információk alapján alkotott önkép, énkép torz és önmaguk számára sem elfogadható. Minden ötödik fiatal küzd ma mentális betegségekkel – szorongás, depresszió, önbántalmazás, stb. -, amit már a WHO is betegségként deklarál. “Az egyetlen esély, hogy megtanítsuk a fiatalokat az érzelmeik kifejezésére, a közösség támogató erejére és a kritikus gondolkodásra” – fogalmaz Tibenszky Moni Lisa, kamaszcoach, a Kamaszokkal suttogó módszer kidolgozója, akik Fekete-Vincze Beáta festőművésszel közösen országos road showra indulnak.

A két alkotó által megálmodott a #FAKE – Pop Up kiállítás és mentális tréning kapcsán pályázatban várják azon iskolák, közösségek, művelődési házak jelentkezését, aki egy hétre örömmel fogadják a kiállítást, amihez kamasztréning foglalkozásokat is tartanak a szervezők.

Miért ez a téma?

Az EU 2026-os évében kiemelt figyelmet kap a dezinformáció, amiben sajnos Magyarország élen jár. A mesterséges intelligencia korában az egyik legfontosabb skill, a kritikus gondolkodás, annak érdekében, hogy a valósághoz legközelebb maradjunk. A #FAKE című Pop Up kiállítás és kamaszfoglalkozás a művészetet felhasználva hozza be a fiatalok gondolkodásába, teret adva a kérdéseknek, érzéseknek, ami a saját önámítás, a kirekesztés és a megtévesztés témakörét is felöleli. A művészetterápiás és önismereti részekkel bíró kiállítást és foglalkozást 12 és 18 év közötti fiataloknak dolgozták ki, akik akár osztályfőnöki óra keretében akár egy egész fél napos tréning keretében vehetnek részt a pályázaton, amennyiben Ők nyerik el a 3 hely egyikét.

#FAKE felépítése, üzenete, módszertana:

1. Hogyan irányítja a dezinformáció a személyiséget?

A serdülőkor az identitáskeresés időszaka, amikor a fiatalok a világot és önmagukat próbálják definiálni. A dezinformáció ebben a sérülékeny fázisban több ponton is torzítja a személyiséget:

• Érzelmi manipuláció és szorongás: Az álhírek gyakran félelemre, dühre vagy felháborodásra építenek. Ha egy fiatal folyamatosan ilyen tartalmakkal találkozik, az alapvető világképe a bizalmatlanságra és a “fenyegetettség” érzésére épülhet rá, ami krónikus szorongáshoz vezet.
• Visszhangkamrák és radikalizáció: Az algoritmusok olyan tartalmakat mutatnak, amik megerősítik a meglévő (akár téves) nézeteiket. Ez beszűkíti a kritikai gondolkodást, és akadályozza az empátiát azokkal szemben, akik más “buborékban” élnek.
• Torzított énkép: Az influencerek által közvetített hamis valóság vagy a manipulatív szépségideálok (amik szintén a dezinformáció formái) miatt a fiatalok úgy érezhetik, sosem elég jók, ami aláássa az önbecsülést.

2. Kapcsolódás a bullyinghoz: Az információ, mint fegyver

A bullying (bántalmazás) és a dezinformáció kapcsolata a cyberbullyingban csúcsosodik ki, ahol a hamis információ szándékos terjesztése a megalázás eszköze.

Az elkövető oldaláról:

• Hatalomszerzés: Az elkövető álhíreket vagy manipulált képeket (pl. deepfake, kontextusból kiragadott fotók) használ, hogy tönkretegye az áldozat hírnevét. A dezinformáció itt a társadalmi kirekesztés eszköze.
• Dehumanizáció: A dezinformációs narratívák (pl. előítéletek bizonyos csoportok ellen) feljogosítva érzik az elkövetőt a bántalmazásra, mivel az áldozatot “kevesebbnek” vagy “rossznak” állítják be.

Az áldozat oldaláról:

• Tehetetlenség: Az áldozat nemcsak a bántással, hanem a “láthatatlan” és megfoghatatlan hazugságokkal is küzd. Mivel a dezinformáció futótűzként terjed, az áldozat úgy érzi, a valóságot már nem tudja helyreállítani.
• Kettős trauma: Az áldozat elszigetelődik, mert a közösség (a dezinformáció hatására) gyakran az elkövető mellé áll, vagy elhiszi a róla terjesztett hamis vádakat.